Mindennapi Montessori

Nyáron nem könnyű tartalmas programot találni az ovisoknak és kisiskolásoknak, a szünet pedig hosszú ahhoz, hogy a szülőkkel tölthessék a gyerekek napjaikat.

Így több éves hagyományainknak megfelelően tematikus heteket szerveztünk a gyerkőcöknek, hogy igazán jó programokon vehessenek részt, s játékosan és valami újat kipróbálva teljen a szünidő. Az idén együtt kalózkodtunk, kuktáskodtunk, felfedezővé váltunk és játékkészítőkké lettünk a gyerekekkel.

Ami új volt a minden programunkon, hogy csendjátékkal kezdtük a napot. Amikor minden gyerkőc megérkezett, megszólalt a triangulum, jelezve, hogy csendjátékot kezdünk. Az első nap elmeséltük a gyerekeknek, mi is ez, s arra kértük őket, figyeljék a foglalkozásvezetőt, s ugyanazokat a mozdulatokat tegyék meg, amit ő. Meglepetésünkre nagyon-nagyon hamar ráérkeztek a gyerekek a csend és a figyelem ízére.

A második nap csendjátékán pedig meghatódtunk egy kicsit. De mi is történt?

Megszólalt a triangulum, a gyerekek gyorsan leültek egy nagy körbe, üdvözlésképpen körbefutott a simogatás, majd időjárás masszázst adtak az előttük ülőnek, s bevetettük a Montessori színes hengersorokat.

A foglalkozásvezető kipakolta a 10 sárga hengert méret szerint csökkenő sorrendben, majd visszatette azokat a dobozba, lezárta a dobozt és továbbadta a mellette ülő kisgyereknek. És a gyerekek végigcsinálták ugyanezt, mind a 18-an. Volt, aki profin és gyorsan, volt, aki kijavította saját magát, mert elsőre nem volt helyes a sorrend, volt, aki a visszapakolással küzdött meg. A lényeg, hogy hihetetlen koncentrációval, egymás munkáját nem kritizálva, egymás próbálkozásait türelmesen kivárva VÉGIGCSINÁLTÁK. 18 gyerekről beszélünk, akik közül a legfiatalabb 3,5, a legidősebb 10 éves volt, akik 2. napja voltak együtt, s másodszor játszottak csendjátékot. 45 percen át figyelemmel, türelemmel, egymás próbálkozásait tisztelve játszottak.

Igazi öröm volt ezt látni, s bízunk abban, hogy a gyerekek, akik ezt megélték, továbbviszik a csendjáték ízét.